Arthur: Hé! Öregasszony
Dennis: Ember.
Arthur: Pardon. Ember. Ki lakik abban a várban?
Dennis: Harminchét vagyok.
Arthur: Tessék?
Dennis: Alig harminchét, nem vagyok öreg.
Arthur: Nem szólíthatlak csak embernek.
Dennis: Szólíts Dennis-nek.
Arthur: Nem tudtam hogy úgy hívnak.
Dennis: Mert meg sem próbáltad kitalálni.
Arthur: Még egyszer elnézést az öregasszonyért, de hátulról…
Dennis: Az rühellem hogy úgy beszéltél velem mintha alád tartoznék.
Arthur: Király vagyok.
Dennis: Király? Na hiszen, és hogy lett belőled király? Kizsákmányolsz másokat mi? és idejét múlta imperialista dogmákkal fenntartod a szociális és gazdasági különbségeket a társadalmunkban. Ha valaha is előbbre lépünk, csak úgy lehet….
Asszony: Dennis, láttam egy cuki, nekem való, rongyos most… oh, üdvözlöm.
Arthur: Üdvözlöm asszonyom, Arthur vagyok a britek királya. Kié az a vár?
Asszony: Kinek a királya?
Arthur: A briteké.
Asszony: Kik azok a britek?
Arthur: Mi vagyunk mindannyian, és én vagyok a királyotok.
Asszony: Mit szólsz van királyunk. Azt hittem autonóm közösség vagyunk.
Dennis: Ne áltasd magad asszony, diktatúra ez a javából. Abszolút autokrácia amelyben a munkásosztályt…
Asszony: Megint belehergeled magad ebbe az osztály micsodába!
Dennis: Mert erről van szó, hát nem értitek?
Arthur: Pillanat jó emberek sietős a dolgom. Abban a várban emberek, abban a várban ki lakik?
Asszony: Nem lakik senki.
Arthur: Hát ki az uratok?
Asszony: Nincs nekünk urunk.
Arthur: Micsoda?
Dennis: Mondtam már! Anarchoszindikalista közösség vagyunk, és hetenként fölváltva mindig más gyakorolja a végrehajtó hatalmat.
Arthur: Bljeeaa…
Dennis: De csak azoknak a döntései jogerősek, amelyeket a két hetenként összeülő különbizottság ratifikál.
Arthur: Jó értem de...
Dennis: Pusztán belügyekben elég az egyszerű szótöbbség,
Arthur: Most már elég!
Dennis: de legalább kétharmad kell a jelentősebb ügyekben.
Arthur: Elég, megparancsolom, hogy hallgass!
Asszony: Nézzenek oda! Mit képzelsz ki vagy?
Arthur: A királyod vagyok!
Asszony: Én ugyan nem szavaztam rád.
Arthur: Királyra nem is szavaznak.
Asszony: Akkor, hogy lettél király?
Arthur: A tavak királynője, a napfény megcsillant arany kelmébe burkolt karján, a magasba emelte a tó mélyéből a szent szablyát, jelképezvén hogy isten akaratából én Arthur legyek annak hordozója. Ezért vagyok a királyotok!
Dennis: Hát ide hallgass, egy vízben hancúrozó, és karddal hadonászó menyecske nem dönthet az államforma felől. A legfelsőbb végrehajtó hatalommal csak a tömegek ruházhatnak fel bárkit is, és nem egy kis nőcske a vízirevüből.
Arthur: Elég, tartsd a szád!
Dennis: Csak nem képzeled hogy a te kezedben van a hatalom attól hogy egy vízi tündér hozzád vágott egy rozsdás kardot.
Arthur: Tartsd a szád!
Dennis: Ha elkezdeném mondogatni hogy én vagyok a császár mert egy elázott tyúk fejbe vert egy buzogánnyal, hát rögtön kinyírnának nem igaz.
Arthur: Pofa be! Most már aztán, pofa be!
Dennis: Látják? Az erőszak velejárója a rendszernek.
Arthur: Pofa be!
Dennis: Mindenki láthatja hogy ez egy erőszak rendszer! Elnyomnak, segítség elnyomnak!
Arthur: Büdös paraszt!
Dennis: Na most elszólta magát, hallották ezt magyarázom, látta hogy elnyomott? maga látta? ugye? látta ? maga látta?
